Már elkészült az Állatvédelmi Centrum és a Pfotenhilfe Magyarország hőn kedvelt állatvédelmi naptára, amely a kollégáink online- boltjában kapható.

Bővebben...

Matyi vagy Matilde?  Számunkra mindegy milyen nemű....…Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

A kicsi kacsánkat hazahoztuk a Hortobágyi Madárkórházból. A hosszú utat és a megpróbáltatásokat szépen vette. Lábát fixálták, és már nagyon szépen használja is, csontja elkezdett összeforrni.
A simogatást kezdi megszokni, édes puha csőrével viszonozni is próbálja kedves hápogások közepette. Nah jó, lehet, még annyira nem értékeli, de gyengéden megpróbáljuk a bizalmat kialakítani benne- felénk, remélve, hogy egy idő után Ő fogja kierőszakolni tőlünk a megérdemelt simit . Mi kitartunk….

Bővebben...

Szeptember 22-én a Mogyoró Állatotthon elé dobozban kirakott 4-5 hetes kiskutyáról,(aki tőlünk, a Pepe nevet kapta) szeretnék információkat adni, az érte aggódóknak.

Ici-pici Pepe a négy hete érkezett a gondozásunkba. Két mellső lábát nem tudta használni, oldalirányba szét volt csúszva (ismeretlen okból eredő kétoldali ficam). Hátsó lábaival tolta magát előre, úgy közlekedett, evett,ivott,  pisilt…Többi kutya közé nem lehetett integrálni  korára és állapotára való tekintettel, viszont szüksége volt a test közelségére, legyen az egy másik kutyus vagy  ember.

Ezért pár nap után úgy döntöttünk, hogy jobb lesz neki egy szerető ideiglenes simogató kezei alatt, mint egy boxba bezárva hetekig. Gábor anyukája szeretettel vállalta, hisz Ő is beteg, nehezen megy, tudja mi az a kiszolgáltatottság.

Tehát elkezdődött a kettős rehabilitáció. Egyik a kiskutya testi és lelki fejlődéséért, a másik a lelki egyensúlyért felel. Pozitív érzések és hatások melyek fizikai és érzelmi tekintetben is jelentősek.

Bővebben...

Sokan azt mondanátok…ááá ez csak egy kacsa, egy sültnek való..de, Ő is egy élet! Története van.

Haladtunk autóval az elkerülőn.. előttünk haladt, egy élő állatokat szállító teherkocsi, egyszer csak azt látjuk,hogy valami/valaki zuhan…fékezés-kiszállás-forgalom leállítás….az út közepén egy kacsa/liba röviden egy viziszárnyas segélykiáltását hallottuk….a szemébe volt írva a rémület és a fájdalom. Azonnal felvettük. Kutyaboxon kívül nem volt nálunk semmi, így azt kihasználva biztonságba, helyeztük a kis sérültünket. Az autóban azon tanakodtunk, hogy vajon mit is kellene a kacsával vagy libával kezdenünk, hisz mi kutyákkal-cicákkal foglalkozunk, őket ismerjük.

Mint és hogyan kell egy tollassal bánni? Mik az igényei? Hová és kinek adjuk? Ezeken ment a beszélgetés addig, amíg megérkeztünk…..belenéztünk a kerek szemecskéibe,( ekkor jött az érzés, hogy bármi van, bárhogyan is, de segíteni fogunk, segítenünk KELL ezen a kis állatkán is) …várta a segítséget….engedte a simogatást, holott biztos idáig nem is tudta,hogy mi az-az érintés, csak akkor, amikor felpakolták a kocsira ,hogy egy vágóhídra vigyék a biztos halálba.

Bővebben...

Kedves Piccolo,

Nem is olyan rég, odakint a nagyvilágban még arról számoltam be az embereknek, hogy milyen szomorú voltál, hogy még soha senki nem érdeklődött felőled, és hogy mennyire féltél, amikor az Állatvédelmi Centrum magához vett, hogy „megmentsen" téged...

Bővebben...