Az állatvédelem sok érzelmen alapul.
Az a vágy, hogy egy kutyát állatvédelmünk alá vegyünk, ehhez nagyon sok megfontolás kapcsolódik.
A sok-sokévi állatvédelmi tevékenységem ideje alatt nagyon sok indoklást hallottam már, melyek között egy mindig ott van, vagyis, hogy az ember az "újonc" életét olyan széppé szeretné tenni, ahogy azt csak lehet. Sajnos a kutyákat valahogy más fából "faragták" mint bennünket, embereket, és ez már az átadásánál is megmutatkozik.
Egy ilyen utazás után, legyen az rövid, vagy hosszú, minden kutya izgatott. Némelyiknek közülük ugyanis már némi rossz tapasztalatot kellett megélnie egy ehhez hasonló autóutazás alatt, például azok, akiket így, ezen módon "fogtak be”, másikjukat, állatorvoshoz szállítottak, melynek során aligha tudtak pozitív benyomást szerezni. Másoknak meg az autóutazás éppenséggel pozitív benyomást kölcsönöz, mert attól mindig valami jót remélnek, hogy éppen sétálni viszik őket, ami egy mozgáshoz kötött jó szórakoztatást jelent számukra!
Egy átadásnál azonban kinyílik a szállítójármű ajtaja, amely mögött ott várakozik egy csomó barátságos arcú ember, akik az új családtagjaikra várnak miközben magas hangon "énekelve" hallatják hangjukat, mint ooooooooooh` és aaaaaaaaaaaaaaaah". Ez azonban, legalább a kutyák felére, inkább ijesztőnek hat! Az átadásuk után a legtöbb szegény újonc kutyánál ez így is folytatódik tovább.... mivelhogy most hogy mindent kiálltak, innentől kezdve számukra egy szebb élet veheti majd kezdetét....
Az átadás után a kutyát mindjárt "sétára"viszik, és bár mindez még új számukra, a kutyák ennek során szabályosan egyfajta szokásbeli kulturális sokkon mennek át, attól függően, hogy egyikük-másikjuk eredetileg honnan jön. Ezért sokuk számára az lenne a legkézenfekvőbb, ha szép nyugodtan bepakolnák őket az autójukba és biztonságosan hazavinnék, hogy a kutya végre megérkezhessen.
Sajnos ez csak fokozódik azzal, hogy............., a legtöbb átvevő úgy gondolja, hogy ilyenkor a kutyának ennie és innia KELL. Az ivással nincs is semmi baj, mivelhogy az mindig jó, ha a védenceink számára odahaza friss vizet helyezünk készenlétbe. De ilyenkor enni adni az állatoknak, az alapjába véve nem jó, mert, hogy az eledel nem tartozik az önkiszolgálás kategóriájába és mivel a legtöbb kutya gyakran éjszaka érkezik meg, amikor nincs is etetési idő, a legjobb megoldás ilyenkor az, ha másnap reggel teszünk elébe valami jót!
Azt is figyelembe kel venni, hogy nagyon sok kutya feszült és ideges az utazástól, amihez az új otthonában még egy új étrend is párosul, ami gyakran sajnos hasmenéssel végződik, és amit jobb megelőzni.
A következő nap aztán gyakran és sokszor azzal folytatódik, hogy sokuknak fürdéssel egybe kötött wellness programot kínálnak, vagy akár kutyafodrászhoz viszik őket......
Itt is az lenne a legjobb, ha hagynánk a kutyát egyszerűen csak megérkezni, magunkat az ő helyzetébe képzelni. E jó szándékú Odisszea végén kerül sor az állatorvoshoz való elvitel, és ami teljesen rendben is van, ha az indokolt is, akkor, amikor a kutya beteg, de nem csupán csak úgy a formaság kedvéért!
Az első héten az lenne a kutya számára a legjobb, ha elvinnénk őt az állatorvoshoz egy vizsgálatok NÉLKÜLI" bemutatásra majd ezt, mint pozitív eseményt egy jutalomfalattal zárni!
SAJNOS, ha mindig ilyen „érkezési jelenetekkel" kell konfrontálnom, ez minduntalan a saját katonaidőmre emlékeztet engem.
Onnantól kezdve, hogy behívtak, minden átállás és megszokás nélkül egy másik életet kellett élni, hasonlóan ahhoz a kulturális sokkhoz, amit a kutyáknak is meg kell ilyenkor tapasztalni ...................
A katonaságnál ide-oda kellett futkosni, magunkra egyenruhát húzni, azonnal orvoshoz menni és közülünk senki nem érezte igazán jól magát, mert, hogy az ember soha nem tudta, hogy mit hoz a holnap.
Pártfogoltjaink is ÍGY érezhetik magukat, amikor megérkeznek és az ember azt gondolja, hogy mostantól kezdve egy szebb életet biztosít majd számukra ANÉLKÜL, hogy felmérné a kutya valóságos helyzetét.
Kérjük, hogy próbálják meg jól csinálni! Egy kutyának nem kell mindent már az első héten megtapasztalni, ráadásul olyant, amit lehet, hogy hosszú évek során nem is ismert, és amire még egy egész kutyaélet ideje lesz! KÉRJÜK, ENGEDJÉK, HOGY A KUTYÁJUK ELŐSZÖR MEGÉRKEZZEN!
Az állatok szellemében.
Állatvédelmi Centrum csapata/
Gábortól az Állatvédelmi Centrum részére